Napjainkban a magyar vadászoknak is egyre nagyobb hányada kerül olyan helyzetbe, hogy a régen csak álomnak számító külföldi vadászatokat megvalósíthassa. Természetesen sokunk számára ez Afrikát jelenti, hisz ifjúságunk nagyra tartott és szeretett írói javarészt az ilyen egzotikus tájakról meséltek és hozták haza szebbnél szebb, látványos trófeáikat. Az „afrikavadászat” mostanában már nem számít luxusnak, hiszen hogy csak egy itthoni hasonlatot említsek: egy jó, 9-10 kilós bika árából már bízvást befizethetünk első egzotikus utunkra, sőt, ebbe még a repülőjegy is belefér. Kezdjük tehát az elején.
Az első afrikások legkedveltebb célországai Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság. Nem véletlenül alakult ez így, hisz ez a két ország rendelkezik olyan vadbőséggel és mérsékelt árakkal, ami az ide vágyó nimródainkat igencsak csábítja. Ezek az országok oly hatalmasak, hogy a vadászterületek járhatóságáról nem lehet általánosságban beszélni, de mégis a következők a jellemzőbbek:
Namíbában a terep félsivatagos – sivatagos, jobbára síkvidéki, esetleg enyhén dombos, vízmosásokkal szabdalt, bozótos. A Namíb sivatag, illetve a Kalahári szélén vadászva pedig már a tipikus sivagati körülményekkel találkozhatunk.
Dél-Afrika igazi ezerarcú ország, itt találkozhatunk az óceánparti párás erdőségektől a bozótos félsivatagos síkságokon keresztül zord, sziklás, már-már magashegyi körülményekig mindennel. A terület viszonyairól és járhatóságáról minden esetben a vadászat szervezése alatt a hazai vadászatszervezőtől, illetve a helyi vezetőtől (hivatásos vadásztól) kell felvilágosítást és tájékoztatást kapnunk. A rosszul megválasztott ruházat, lábbeli nemcsak a vadászat élményét, de a sikerességét is nagyban befolyásolhatja, mert egy-egy didergős hajnalt még bármelyikünk kibír, de a tüskebozótban összekarcolt bőrünk, főleg, ha a sebek még el is fertőződnek, már komoly gondot okozhat. Ezzel azonban senkit nem szeretnék elrettenteni, mivel egy jól felkészült, alapos tájékoztatást kapott vadászt itt nem igazán érhet meglepetés.
Térjünk tehát vissza a mit és mennyiért kérdéshez. Ez alapján dönt ugyanis legtöbbünk, ez határozza meg a legjobban, hogy hova utazunk és mire vadászunk. A már említett „egy jó bikányi” költség Namíbiában és Dél-Afrika egyes területein fedezi egy heti ott tartózkodásunkat, teljes ellátással, a hivatásos vadász munkáját, a személyzet szolgáltatásait, terepjáró használatot és vadfajtól függően 3-5 antilop kilövési díját. A legáltalánosabbak és legkeresettebbek ezek közül a nagy kudu, az orix vagy nyársas antilop, a csíkos, illetve a fekete gnú, az impala, a vándorantilop és a varacskos disznó. Ha valaki ebbe a kategóriába egy jávorantilopot, vagy egy vízi antilopot is bele szeretne préselni, akkor sok esetben két másik fajtától kell búcsút vennie. Természetesen az árak országtól és vadászterülettől függően változnak. Egy árajánlat lekérésénél és kézhezvételénél célszerű figyelni a megadott pénznemet is, hiszen korántsem mindegy, hogy az adott célország napi díj, illetve kilövési listája USD-ben vagy EUR-ban van megadva. Bármily kedvezőnek tűnik is egy eurós árlista, sokszor egy másik ország vagy csak terület dolláros árlistájával összehasonlítva bizony már nem mutat ennyire kedvező képet. Ott tartunk hát, hogy megvan a pénzünk, elhatároztuk, hogy Afrikába utazunk. Nem szakítunk a hagyományokkal, antiloppal kezdjük szafari pályafutásunkat (nem oroszlánnal) és megfogadjuk ismerőseink, barátaink tanácsát, miszerint Namíbia vagy Dél-Afrika lesz a célország. Az egészségügyi helyzet ebben a két országban egyaránt európai színvonalú, kötelező oltások nincsenek, egyedül a csapvíz fogyasztásának mellőzésére célszerű figyelnünk. Vadászprogramunk alatt a számunkra biztosított szállás a kiválótól a luxuskategóriáig változik, ez érvényes a felszolgált ételek minőségére, a használt járművekre és a bérelhető fegyverekre egyaránt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy európai afrikába utazunk. A közbiztonsággal sem lesz problémánk, hiszen Namíbiában ez kiváló, a Dél-Afrikai Köztársaságban pedig kísérőnk felügyelete alatt természetesen lehetőségünk sincs olyan helyre tévedni, ahol bármilyen problémánk adódhatna. Az antilop vadászatokra ajánlott időtartam 5-7 nap. Ennél csak akkor célszerű tovább maradni, ha az ország nevezetességeire is kíváncsiak vagyunk, turista programot is szerveztünk, illetve ha valamilyen különleges vadfaj is szerepel a kívánságlistánkon. Afrikában bevett szokás, hogy ritkán fizettetnek a nálunk megszokott trófea kategorizálás alapján. Általában egy-egy vadfajnak megvan a kilövési ára és mindegy, hogy végül a terítékre került vad trófeája csak egy jó közepes vagy magasan a kapitális kategóriába tartozik. Nyilván vannak kivételek, de nem ez a jellemző, magyarul, ha az ember egy minőségre valamit is adó hivatásos vadásszal vadászik, igen jó esélye van rá, hogy kiváló minőségű trófeákkal térjen haza. Az elejteni kívánt vadfajok trófeáinak méretéről, hosszáról, terpesztéséről célszerű magunknak tájékozódni, ehhez manapság az interneten már minden segítséget megtalálunk, így amikor a vadászterületre érünk, pontos elképzelésekkel szolgálhatunk a hivatásos vadásznak, illetve ha jó a szemmértékünk, magunk is el tudjuk dönteni egy-egy antilopról, hogy álmaink vadja áll-e előttünk, vagy inkább nézzünk körül máshol is. A fegyver és lőszer választást már nagyon sokan taglalták, cikkeztek róla, én most csak annyit fűznék hozzá, hogy utazásunk megkönnyítése céljából és a pénztárcánkat kímélve a helyszínen bérelt fegyver a legideálisabb. Az itthon is használatos középkaliberekkel fogunk találkozni, melyek jól elhelyezett lövésnél probléma nélkül terítékre hozzák az afrikai antilopokat is. Vadászatunk végeztével a trófeáink hazaszállításának procedúrája és költségei vannak még hátra, amiből a csomagolást és előpreparálásra történő szállítást még a helyszínen fizetjük ki, az Európába szállítás és vámolás díját pedig 1-2 hónappal később, a szarvak, bőrök és agyarak Magyarországra érkezésekor egyenlítjük ki. Ennek költségei nagyban függnek az elejtett vadak számától, méretétől, valamint attól, hogy nyakbőrt is hozunk-e, esetleg teljes preparátumot szeretnénk készíttetni, vagy csak a koponyák érkeznek a szarvakkal. Általánosságban 100-150 ezer forintos tételre kell számítani, célszerű azonban ilyen ügyekben járatos vámügyintézőt megbízni a trófeaszállítás lebonyolításával, így nem ér majd kellemetlen meglepetés, rendben leszenk a papírjaink is. Az ilyen vadászatok előnye a szinte 100 százalékos eredményesség, a nagyon hosszú fajlista, valamint a kultúrkörnyezet. Hátránya, hogy néhány esetben úgymond „kertben vadászunk”, habár ezek a kertek sok magyar vadásztársaság területénél nagyobbak. Úgy gondolom azonban, hogy egy alapos tájékoztatás és informálódás során mindenki megtalálja az igényeinek és pénztárcájának megfelelő, kezdő afrikás csomagot.
A következő lépcső már vadászatilag és árban is egy magasabb kategóriát képvisel, hiszen itt már a vadabb Afrikát célozzuk meg és az antilopokról áttérünk a jól ismert Big Five két tagjára, valamint az afrikai folyók nehézsúlyú bajnokaira. Általánosságban akik megjárták Namíbiát, Dél-Afrikát egyszer-kétszer, kézrekerítették a nagy kudut, erős vízibakjuk, nyalájuk is van már otthon, egyre többet gondolkoznak egy jó kafferbivaly, vagy leopárd elejtésének lehetőségén. Ebben az esetben másik afrikai országot célzunk meg, ár-érték-teljesítmény arányban Zimbabwe a leginkább ajánlható. Egy alap bivalyvadászati program 7 vadásznappal indul, egy bivaly kilövésének díjával, nagyjából 10-11 ezer dolláros árával, valamint szinte 100 százalékos sikerességi rátával igen kedvelt az Afrika bacilustól szenvedő vadásztársak körében. A pöttyös nagymacska, a leopárd belépő vadászatai mind időtartamban, mind árban ennek a duplájára tehetőek. Ezeken a vadászatokon természetesen lehetőség van – sőt, a leopárd vadászat során kell is – a helyi antilopokból árlista alapján elejteni egy-egy példányt. Nagy népszerűségnek örvendő megoldás az, amikor az egy hetes bivalyvadászatot pár nappal megnyújtva vízilovat, valamint krokodilt is felvesznek a terítékre hozni kívánt fajok palettájára. Szintén területtől függően változhatnak az árak, de egy víziló bika, illetve egy öreg őshűllő kilövési díja nagyjából egyenlő egy bivalyéval. Mindenesetre azt tanácsolnám, ha valaki már egy ilyen komolyabb szafarin gondolkozik, próbálkozzon meg nagyjából 10 napos kombinált vadászattal, ahol kafferbivaly, a víziló, a krokodil mellett egyéb antilopfajokat, páviánt, hiénát is begyűjthet. Ezeknek az utaknak már sokkal inkább a vadonban elhelyezett, jól felszerelt, de egyszerűbb nádfedeles házikók a kiinduló pontjai, egyes esetekben pedig az igazi régimódi sátras vadászattal találkozhatunk. A konyha itt is kiváló, az általunk lőtt vadakat itt is felszolgálják, esténként élvezhetjük egy jó pohár vörösbor vagy egy hideg sör elfogyasztásának élményét, de a civilizációtól már igencsak távol leszünk. A vadászatok árfekvése és az elejteni kívánt vadfajok veszélyessége miatt mindenképpen célszerűbb egy megfelelően nagy kaliberű fegyver beszerzése, ami napjainkban már kedvező áron megoldható, ha pedig mégis a helyszínen bérelt puska mellett döntünk, mindenkinek ajánlom, hogy gyakorlás céljából rendszeresen látogasson ki a lőtérre, ahol meg tudja szokni egy ilyen kaliberű fegyver kezelését, visszarúgását. Ha a vásárlás mellett döntünk, a legpraktikusabb megoldás egy tolózáras puska olyan kaliberben, amit később itthoni vadászatainkon szarvasbikára, vaddisznóra is használhatunk (pl. 375 H-h). Családunkat is magunkkal vihetjük, hogy részesei legyenek életünk egyik legnagyobb élményének, részükre fizetendő napi díj általában a vadászoknak felszámolt összeg fele. Amennyiben kísérő(i)nk elég kalandvágyó, legtöbbször lehetőség van arra, hogy velünk tartson. Az afrika vadászat ezen fokán már le kell mondanunk a terepjáróról, mint vadászati eszközről, csak szállító, illetve közelítő eszközként használhatjuk, késznek kell lennünk sok kilométeres, néha fél napig is tartó cserkelésekre. A leopárd vadászat alatt pedig a lessátorban eltöltött órák során a legnagyobb önfegyelmet kell tanúsítanunk, hisz a legapróbb nesz, egy figyelmetlen mozdulat is az árulónkká válhat és a hihetetlen érzékszervekkel megáldott macska lehet, hogy nem csak aznap estére, de örökre otthagyja a számára kihelyezett csalétket. Nehézségei mellett ezek a vadászatok még az elérhető kategóriába tartoznak és bízvást állíthatom, hogy mindenkinek, aki erre vállalkozik, élete egyik meghatározó, ha nem a legnagyobb élménye lesz.
A szafari üzletág csúcsa a fekete kontinens legritkább, legdrágább vadfajainak elejtése. Ez legtöbbünknek csak álom marad. Azon szerencsés és bátran mondhatom, gazdag vadászaink, akik már bejárták Afrikát, sok országban vadásztak és igazi kuriózumot, a vadászatok Rolls-Royce-át keresik, elindulhatnak a Közép-Afrikai Köztársaságba, hogy elejtsék az óriás jávorantilopot, vagy az esőerdő csíkos antilopját, a bongót, vadászhatnak az etióp felföldön hegyi nyalára, oroszlán szafarit szervezhetnek Zimbabwebe, nagy agyarú elefántbika vadászatot Botswanaba, vagy meglőhetik valamelyik tenyésztési programból kiöregedett fehér orrszarvút Dél-Afrikában. Ezeken a vadászatokon már nem csak az áhított vad trófeájának megszerzése dominál, hanem sokszor presztízskérdés is, hogy az ember üzletfeleinek megmutathassa trófeatermében az életnagyságban kitömött ritka antilopok, nagy ragadozók egy-egy példányát. Ebben a kategóriában a vadászatok időtartama és napi díja igencsak megnő, valamint a trófeaként legtöbbre tartott vadak elejtéséért is borsos árat kell fizetnünk. Az akár egy családi ház árába is kerülő szafarik természetesen minden igényt kielégítő luxus szállásokkal is rendelhetők, de vannak olyanok is, melyeken ezt sem a vadászat módja, sem a terület megközelíthetősége nem teszi lehetővé. Az exkluzív szolgáltatásra vágyó nimródok tehát jó előre jelezzék a vadászatszervezőnél minden vadászaton kívüli igényüket, nehogy ebből később félreértés, kellemetlenség adódjék. A kísérők, a család, a barátok a legtöbb alkalommal testközelből élhetik át az élményeket, néhány esetben azonban (pl.: esőerdei vadászatok) nemcsak zavaró, de kimondottan hátrányos is lehet a jelenlétük. A fakultatív programok sora nemcsak itt, de a másik két kategóriában is igen hosszú, a cápahorgászattól a hőlégballonos sétarepülésen át, a folklór programokon keresztül az exkluzív borkostolóig terjed. Ezek nyilván az igények, az érdeklődési kör és a pénztárca méretéhez alakíthatóak. A nagy összegű, speciális programok felszerelését is szigorúan és nagyon komolyan célszerű összeválogatni. Speciális fegyver és optika, az adott vadfajhoz és vadászati módhoz megfelelő lövedék, rovarháló, vagy direkt az ilyen körülményekhez kifejlesztett vadászruha szükséges, hiszen ezeken múlhat a vadászat sikere. Miután megszereztük áhított trófeánkat, hazajuttatásuk több papírmunkával fog járni és több időbe fog kerülni, mint namíbiai antilop vadászataink alkalmával. Itt legtöbb esetben az állatorvosi papírok kiállítása, valamint a CITES engedélyek megszerzése a legbonyolultabb. Mindezt azonban szakemberre bízva szinte el is felejthetjük, mivel vadásztatónk a helyszínen fellelhető legjobb szállítmányozó céghez juttatja el trófeáinkat, itthon pedig ügyintézőnk gondoskodik róla, hogy legközelebb csak a preparátorhoz való szállítás előtt kelljen velük foglalkozni és a nyilván kissé borsosabb számla kifizetése után már csak a kikészítésükig kell türelmesnek lennünk. Preparátor választás mindenkinek egyéni ízlése szerint történik, ajánlani biztosan sok ismerős tud. Én azt tanácsolom, nézzük meg több szakember munkáját és akinek keze alól rendszeresen nekünk tetsző alkotások kerülnek ki, azt válasszuk.
Kívánok mindenkinek sok afrikás élményt és azt, hogy megvalósuljanak vadászálmaik!