Az orosz vadászterületek nagy része a természet érintetlensége, „vadsága” miatt vonzza leginkább a kalandra vágyó vadászokat. Aki fogékony az eredeti, ember által nem alakított természeti szépségek iránt és szereti a kihívásokkal fűszerezett vadászatot, az itt otthon fogja érezni magát.
Kamcsatka Oroszország keleti határvonala, egy hosszúkás félsziget, amely elszigeteltségével, megközelíthetetlenségével, ismeretlenségével maga a „kihívások földje” a modern világból érkező látogató számára. Az ember itt néha úgy érzi: soha előtte senki nem cserkelt az általa járt ösvényeken.
A szinte lakatlan, működő és kialudt vulkánokkal, gejzírekkel, hatalmas fenyőerdőkkel és bő vizű folyókkal szabdalt terep az óriások lakhelye. Itt él a jávorszarvasok egyik legkülönlegesebb és a barnamedvék egyik legnagyobb alfaja: a kelet-szibériai barnamedve.
Kelet-szibériai jávorszarvas
Kelet-szibériai vagy kamcsatkai jávorszarvas kivételes méretekkel rendelkezik, vadászati szempontból egyenrangú alaszkai fajtársával. Testtömege eléri a 700-800 kg-ot, trófeájának tömege pedig átlagosan 20-30 kg körüli, de nem ritkán előfordulnak ennél jóval nagyobb lapátosok is (30 kg +). Az agancs terpesztése 150-170 cm.
Vadászata két fő időszakban történik, e két időszak a vadászat módja, a várható időjárás és a körülmények szempontjából is jelentősen különbözik.
Bőgési időszak: ígéretes izgalmas
A bőgési időszakban történő vadászat ígéretes a vadászok számára, de kellő felkészülés és ismeret nélkül csalódást is okozhat. A bőgési időszak általában szeptember 20. és október 10-15. közé esik, de ez nagymértékben függ az időjárástól is, így a pontos időpontot (és így a legkedvezőbb vadászati időszakot) nagyon nehéz meghatározni. A másik nehézség, hogy a magyarországi szarvasbőgéshez szokott vadász sok esetben téves elképzelésekkel készül egy kamcsatkai jávorvadászatra. A legfontosabb ismérvek ugyanis: hatalmas területek; alacsony populációsűrűség; és hosszú (napi 10-15 km) és fárasztó cserkelések. Ráadásul a kevés és nagyon lokális bőgőhely megtalálása nagyon nehéz, ha a bőgés nem elég intenzív. E nehezítő tényezőknek köszönhető, hogy egy vadásznak egy 8-10 napos vadászat alatt általában (szerencsés esetben is) csak pár „bőgési élménye” adódik, és csak ritkán van lehetősége a bikák között válogatni.
A bőgés legtöbbször csak 100-150 méteres távolságból hallható igazán, tehát a mi gímszarvasunknál tapasztalt módszer (miszerint a messziről bőgő bikát jó széllel megközelítjük, majd terítékre hozzuk) itt nem működik.
A vadászat eredményességét ezért nagyban javíthatja, ha olyan vadászatszervezővel utazunk, aki lovas vadászatot is kínál, hisz a lovak használata jóval nagyobb területrészek bejárását teszi lehetővé.
Annál is inkább, mert a vadászterület erdős tundra, erdővel borított hegyvidékes felföldi terület. Többnyire mocsaras és bozótos, általában nehéz cserkelni ilyen helyeken. A vad szeret ezekben az eldugott bozótokban, mocsárban és sűrűbb erdős részeken megbújni. Előfordul, hogy a jávor bika 10-15 méterre van a vadásztól a bozótban, és az mégsem látja.
A táborokat, melyek általában egyszerű sátrakból állnak, a tradicionális bőgőhelyek közelében alakítják ki, A vadászat mindig normál/jó feltételekhez kötött. Ebben az időszakban kora téli-késő őszi idő várható. Általában tartós hótakaró még nincs a területen, de néha kisebb esőre, havazásra számíthatunk. (nappal: +10°C / +15°C, éjjel -10°C / 0°C)
Téli vadászat: zimankós és eredményes
Nagyobb eredményességgel kecsegtet a téli vadászat. Ennek legideálisabb időszaka a november vége-december eleje, közepe. A vadászok ilyenkor motoros szánokkal (hómobilokkal) járják a vadászatterületet. Viszonylag nagy területeket lehet ezekkel a járművekkel bejárni és rengeteget segítenek a friss nyomokat követő vadásznak a terep nehézségeinek leküzdésében, viszont nem alkalmasak a jávor lőtávolra való megközelítésére. Ezekre a vadászatokra inkább a nyíltabb, átláthatóbb területek alkalmasak, melyek jobban átjárhatók és távcsővel messzebbről feltérképezhetők. A vad megközelítése itt is cserkeléssel történik, amely a terepadottságoktól és a szerencsétől függően szintén fárasztó és hosszú lehet. Hasznos, ha valaki tud síelni, de legalábbis nem áll messze tőle a sítalpakon való cserkelés. Nem alpesi síre kell gondolni, hanem egy rövidebb, szélesebb sílécre, amihez a bakancsunkat hozzá tudjuk erősíteni és a nagy hóban való cserkelésünk ezáltal kevésbé lesz fárasztó.
A campek általában erdei faházak, amelyek minden nap a vadászat kiindulási pontjai is. A szállás tehát egyszerű, de tiszta, általában orosz szaunával és kis konyhával felszerelt erdei lak.
Ebben az időszakban igazi téli időre kell számítani, általában nagy hóval (20-30 cm) és a nálunk megszokottnál jóval alacsoonyabb hőmérséklettel. A ruházatunk összeállításánál arra is figyelnünk kell, hogy a motoros szánon utazva a hidegérzetünk is teljesen más lesz, tehát elengedhetetlen a jó meleg kabát, kesztyű, sapka, arcvédő és síszemüveg is (nappal: -10°C / -15°C, éjjel -15°C / -25°C-os hőmérsékletre készüljünk).
Barnamedvét ráadásnak
A jávorszarvas vadászaton a barnamedve elejtésére mindig „ráadásként” érdemes tekintenünk. Alapvetően szerencse kérdése, hogy a bőgéskor történő vagy esetleg a komoly tél beállta előtti jávorvadászat alkalmával találkozunk-e medvével. Ez ugyan nem kizárt, de mivel a medvék nagy része az őszi időszakban a lazacok felúszása miatt a folyó közelében mozog, a jávorszarvasok területén nem túl gyakran fordulnak elő.
Jóval eredményesebb a kamcsatkai medvék kora tavaszi vadászata, amelynek időpontja április végére-május elejére esik. A terítékre hozott medvék átlagos mérete 2,2-2,6 méter (200-250 kg), de némi szerencsével 2,8-3,0 méteres (250-300 kg) példányt is elejthetünk. Az ennél nagyobb egyedek már igazán ritkák. A többségük kanmedve, de a bocsot nem vezető anyamedvék is vadászhatóak.
A vadon az úr
Aki Kamcsatkán szeretne vadászni, annak el kell fogadnia két fontos tényezőt. Az egyik, hogy az időjárás itt abszolút kiszámíthatatlan, a másik, hogy a rendszer „nem megerőszakolható”. Ez alatt azt értjük, hogy úgy érdemes elindulni, hogy a tervezett hazautazás időpontját követő egy hétre még nem tervezünk halaszthatatlan otthoni elfoglaltságot. Tisztában kell lenni azzal, hogy olyan területre érkezünk, ahol még az embernek kell a természeti viszonyokhoz alkalmazkodnia és nem fordítva. Ez szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy például rossz idő esetén a hazautazásunk dátuma napokkal is elcsúszhat. A legfontosabb tehát a türelem és helyi szabályok elfogadása. A repülőjegyet úgy kell megvásárolni, hogy módosítható legyen a hazautazás időpontja.
Az itt ismertetett módszerek és vadászati időszakok a helikopteres vadászatra nem vonatkoznak. Kamcsatkán a jávorvadászat nagyon magas százalékban helikopter segítségével történik, elsősorban a biztos eredmény, a válogatás lehetősége és az egyéb módszerek esetében leírt nehézségek miatt.